In
memoriam Erőss Zsolt
|
„Az életünk értelme nem csak a
létfenntartás, hanem ennél jóval több. Az ember társadalomban él, és annál jobb,
minél tudatosabban teszi
ezt. A hegymászás
önismeretre tanít és a környezetre, a társainkra való odafigyelésre.
És ez ugyancsak ráfér a modern társadalmakra…” (Erőss Zsolt) |
|
Az Erőss Zsolt által meghódított
nyolcezresek: 1999. Nanga Parbat (8125 m, egyedül),
|
|
|
|
– George Leigh Mallory angol hegymászó, amikor megkérdezték tőle, miért akarta
megmászni a Mount Everestet, azt felelte: „Mert ott volt.” Elég ennyi filozófia
ahhoz, hogy valaki megmásszon egy 8000 méter feletti csúcsot? – Sokat
gondolkodtam mostanában ezen. Főleg azért, mert a magas hegyekben rendkívül sok
kockázattal jár a mászás, és az ember kénytelen eltűnődni, vajon miért
is vállal ennyi őrültséget. Mallory idejében
megvolt még a hegymászásnak az a vonzereje is, hogy olyan helyeken jártak a
hegymászók, ahova még ember nem tette a lábát, olyan csúcsokat hódítottak
meg, amiket előttük még soha senki... Úgy
gondolom, ma elsősorban próbatételt jelent a hegymászás, minden csúcs
kihívás. Az ember kíváncsi önmagára, arra, hogy mit bír, sikerül-e kiállnia – akár élete kockáztatásával is
– a próbát, s ha
épen, egészségesen jut le egy-egy veszélyes csúcsról, többnek érzi magát, és
ez örömmel tölti el. |