Viharforgatag nyolcvan évvel ezelőtt

Ez év június elején nagy vihar söpört végig az országon. Több helyen is – Etyek, Kőbánya – tornádószerű jelenségeket véltek látni. Akik érdeklődnek a hasonló jelenségek után, eszükbe juthatott, hogy 80 évvel ezelőtt, 1924. június 13-án, egy pénteki napon Magyarország egyik legnagyobb tornádója söpört végig régiónkon. A viharforgatag Bia elôtt keletkezett, s Vác irányába tartó 70 km-es útja közben számos települést érintett. „Alig maradt ép ház Bián és Pátyon. Teljesen elpusztította a két községet a vihar. Embereket röpített a levegőbe a forgószél. Kilenc halott, ötvennél több sebesült.” E címekkel jelentek meg az újságok 1924. június idusán.

Tornádó vagy viharforgatag?

A tornádónak sokféle meghatározása és neve létezik. Különböző hőmérsékletű és erejű légtömegek összecsapásakor, hatalmas zivatarfelhők mélyén alakul ki. Az erőteljesen felfelé áramló meleg levegőt a felhők felső részén magaslégköri szelek forgásba hozzák. Az így kialakuló dugóhúzószerű tölcsér a földre ereszkedik, ez a tornádó. A tölcsér külső részén a szél sebessége több száz kilométeres is lehet, belsejében a légnyomás sokkalta alacsonyabb. A hatalmas nyomáskülönbség rendkívül nagy szívóhatást hoz létre, amely házakat, embereket, szekereket is a magasba emelhet. A tornádó pusztító hatása keskeny sávra, legfeljebb 400–500 méterre összpontosul, azon belül szinte mindent elpusztít, míg tőle nem nagy távolságra akár minden épségben maradhat.Dr. Réthly Antal meteorológus kerüli a tornádó elnevezést, viharforgatag névvel illeti az 1924. évi forgószelet. Részben, mert a pusztításnak a kiterjedése szélesebb (közel 1 km szélességű) volt, és nem határolta élesen szélcsendes terület, másrészt magyar névvel kívánta megjelölni e hazánkban szerencsére nem gyakori természeti katasztrófát.A vihar vonulási sebessége 24 km/óra körüli volt. A néhány perc alatt átvonuló viharforgatag súlyos károkat okozott. Az Újság tudósítója szerint „Bia község 450 házából 400-at elpusztított a vihar. A falu olyan, mint a harctéri falvak voltak egy-egy ütközet után. Gerendák meredeznek az égnek, a házhelyektől messze az út közepén téglahalmazok, összetört cserepek feküsznek.” Torbágyot csak a vihar kísérôszele érintette, de így is 25 háznak tetőzetét lerombolta.” Páty Burgundia falurészén a pusztítás „minden képzeletet felülmúlt: földig lerombolt házak”. Pilisszentivánon „A vihar 35 ház tetejét megrongálta és 40 ház tetejét elvitte. A viharforgatag egy kôszénnel megrakott teherkocsit felborított. Több házat megrongált, nagyobb károk nem történtek” – olvashatjuk Az Idôjárás 1925 évi egyik számában.

A tornádó Pilisvörösváron

Pilisvörösváron „A vihar a községnek a nyugati szélén vonult át, csak a vihar szele okozott az épületekben kisebb, helyenkint nagyobb károkat. A gyümölcsfákban irtózatos volt a pusztulás, mert a kálváriától dél-nyugatra esô fák – évtizedes dió és fôkép cseresznye – százait tördelte le és nyomta ki tövestôl. A domborzati viszonyok helyenkint a vihar megerôsödését eredményezték. A körbeforgó szélnek bizonyítéka, hogy egy 30 cm átmérőjű hatalmas diófát a vihar körbe csavart, mert a földön a gyökérzete körül egy 48 cm mély és mintegy 100 cm átmérőjű gödör volt, amelyik csakis a fának forgatása által keletkezhetett. Ezen forgás közben több vastag gyökérszál elszakadt, galyak letöredeztek, a fa azonban megtépázva, de állva maradt.” Pilisvörösváron 7–50 milliárd korona kárt becsültek, épületekben 2 milliárd. Tahin 58 ház rongálódott meg és több ezer fa tört ki. A viharforgatag a vác–verőcei vasútvonalnál már veszített erejéből. Az össz anyagi kár a hivatalos becslés alapján 50 milliárd korona, a más becslések szerint akár 170 milliárd is lehetett.A borzalmas forgószél sok emberáldozatot is követelt. A szélvihar magával sodorta, felvitte a levegőbe az embereket, tégla- és kőzápor, a lezuhanó gerendák, a beszakadó mennyezetek, az összedőlt falak sok embert temettek maguk alá. Bián 4 halott, 30 sebesült, Pátyon 2 halott, 18 sérült.A viharforgatag a számok tükrébenA tornádók jellemzésére egy F0-tól F5-ig terjedő, relatív osztályozást, a Fujita-skálát használják.A biai pusztítás nyomaiból közelítő módszerrel állapították meg a szél sebességét, alsó határértékét ledöntött, a felső értékét épségben maradt építmények szilárdsági számításai adták. Ez alapján „a tornádó szélsebessége a Bia és Páty közötti szakaszon középértékben kifejezve: 95,5 m/s” (343,8 km/h) volt legalább. Ez F4-kategóriájú tornádót jelent. Lökésszerű szélsőértékként a 104 m/s, azaz 374,4 km/h-t is meghaladta a szél sebessége. Számítások alapján a légnyomásérték legalább 50 mm-rel csökkent, de szélsőértéken akár a 675 mm-es légnyomásérték alá is eshetett a ciklon magvában. Hazánkban ez a legalacsonyabb légnyomásérték.Hazánkban is az ilyen természeti katasztrófák ritkák. Mind pusztító erejében, mind kiterjedését és pályáját tekintve a legnagyobb e dátumában is emlékezetes 1924. év június 13-i (pénteki) viharforgatag.

Horváth Imre

Évek óta gyűjtöm az 1924. évi tornádó korabeli forrásait. Hogy minél hitelesebb képet kapjunk róla, ezért kérem, hogy mindazok, akiknek fényképük, dokumentumuk van az eseményről, osszák meg velem. Elérhetôségem: Biatorbágy, Jókai u 12. T.: 06 (23) 311-239, kronika9@axelero.hu